Háromdimenziós vizualizáció

A Vizualizációs Centrumban olyan környezetet hoztunk létre, amely világszínvonalú grafikai fejlesztésekre és háromdimenziós (sztereo) megjelenítésre alkalmas. A rendszert egy 80 négyzetméter alapterületû vetítõteremben állítottuk fel, egy projektor-rendszerbõl, és egy, a vetítõket meghajtani képes számítógépbõl áll, amellyel FPGA technológia segítségével rekonfigurálható számítások is végezhetõek.
A berendezés két Christie Mirage S+2K aktív sztereó 3D projektorból áll, amelyek 1400x1050 (SXGA+) felbontással rendelkeznek, és nagy frissítési frekvenciára (114 Hz) képesek. A képalkotás 3 chipes DLP (Digital Light Processing) technológiára épül. A létrejövõ kép 2500x1050 pixel felbontású, mérete 5x2.1 méter. A nézõk „CrystalEyes 3” LCD szemüvegek segítségével minden szögbõl élvezhetõ háromdimenziós képet látnak. A kép és a szemüveg közötti szinkronizációt saját tervezésû infravörös tartományban sugárzó emitterek hozzák létre. Az egész megjelenítõ rendszert egy Nvidia Quadro FX 4500 professzionális videokártya vezérli.
Kutatási irányok:

1. Fizikai szimulációk és rendering algoritmusok hardveres gyorsítása FPGA technológiával.
2. GPU programozás, GPGPU alkalmazások.
3. A felhasználó és 3D VR közötti interakciót segítõ fejlesztések vizsgálata és megvalósítása.

Térinformatikai Projekt

A projekt fõ célkitûzése képi információ mobil hálózaton történõ gyors és jó minõségû továbbítása, melyet automatizált raszter-vektor konverzió segítségével szeretnénk megvalósítani. Emellett munkánkban a valós, nagyméretû térképi gráfokon történõ optimális út- és gráfkeresõ algoritmusok kutatása, fejlesztése is fontos szerepet kap.
Napjainkban a helyfüggõ szolgáltatások igen komoly jövõ elõtt állnak. Ezek a szolgáltatások megkönnyíthetik mindennapi életünket. Ezért a mûholdas navigáció és a mobil eszközök a fõ fejlesztési irányunk.
Az eredményeket kiemelten kliens-szerver alapú térinformatikai szoftverekben való alkalmazásra szánjuk - éppen ezért már a kutatási fázisban is szorosan együtt mûködünk a konzorciumban lévõ térinformatikai céggel.

A PDA platform

Alkalmazásaink tesztelésére egy olyan hardverparkot hoztunk létre mely a lehetõ legalaposabban lefedi a jelenlegi piacot, a fejlesztés egy Acer N35, egy Fujitsu-Siemens Pocket LOOX N560 és egy HP Ipaq hw6915 PDA-n kezdõdött meg (az eltérõ eszközöknek köszönhetõen már a fejlesztés közben többféle képernyõfelbontás, GPS chipset, slot-típus, processzor, és operációs rendszer került tesztelésre).
• Navigációs térkép-adatbázisok elõkészítése, útvonalkeresés
Teszteltük a piacon már kapható navigációs szoftvereket, és ezek alapján meghatároztuk a rendszer struktúráját és funkcióit. Létrehoztunk egy ún. geometriai adatbázist, ami tartalmazza az útvonaltervezéshez szükséges információkat. Meghatároztuk, hogy milyen algoritmusok szükségesek a rendszer funkcióinak megvalósításához.
• Térkép-megjelenítés
Másik alapvetõ feladat a térképi generalizálás, mely során az összes térképi információ közül kiválasztásra kerül (például méretaránytól függõen) az éppen megjeleníthetõ tartalom. A megjelenítés egy igazi kartográfiai feladat: meg kell találni az összhangot a vonalak, felületek, pontok és ezek színei, formái között.

A telefonok platformja

A közös térkép és címadatbázis alapra, illetve a PDA-s fejlesztéseknél kialakult technológiára építkezve olyan rendszerek fejlesztésébe fogtunk, amelyek az adott eszközök felhasználási területének megfelelõen egyedi jellegû funkciókkal és szolgáltatásokkal rendelkeznek. Egy olyan kliens szoftvert kellett kifejleszteni, amely a rendkívül sokszínû mobiltelefon piacon készülék-függetlenségével megállja a helyét, de képes az alapvetõ navigációs feladatok támogatására.
Céljaink szerint létre fogunk hozni egy olyan programcsomagot, amely raszteres állományokban tárolt képek értelmezésére – és mellesleg vektorizálására - lesz képes. Elkészült az elõfeldolgozó eljárásokat végzõ programcsomag, amely a digitális szûrésektõl a szegmentálásig mindenféle eljárást tartalmaz. Elkészült továbbá egy olyan keretprogram, amely a különbözõ eljárások független futtatását is lehetõvé teszi.
Jelenleg három alapmodulon dolgozunk. Az egyik a digitális szûrõk arzenálját felvonultató filter modul, amely a raszteres állomány manipulálását végzi úgy, hogy a eredmény is raszteres marad. Az általunk használt legfontosabb képelõkészítõ eljárások: Canny-féle éldetektor, rang szûrõk, zaj és frekvencia szerinti szûrések, szín mûveletek, szegmentáló eljárások, ill. speciális szûrési eljárások. A másik a vektorizáló modul, amely gépi logikákon alapuló, vagyis még semmiféle intelligenciát nem tartalmazó módon vektorizálja a képet, a kidolgozott eljárások gráfelméleti alapokra épülnek. A harmadik modul a képi tudás tárolását, manipulálását végzi.

Telekommunikációs tesztrendszerek fejlesztése

IP feletti szolgáltatások minõségének értékelése a mérhetõ hálózati paraméterek függvényében

A nemrég kiépített IP-laborban a T-Com együttmûködésével folyó kutatásunk célja, hogy meghatározzuk, melyek azok a mérhetõ hálózati jellemzõk, melyek befolyásolják egy-egy VoIP beszélgetés, illetve VoD adás minõségét, és meghatározzuk az ezek közötti összefüggéseket. Ennek érdekében egy olyan tesztkörnyezetet építettünk ki, melyben saját szoftverünk segítségével bármilyen valós hálózati körülmény modellezhetõ. Így a virtuális hálózatunk paramétereit, mint a csomagok késleltetését, annak ingadozását, a hálózati eszközök terheltségét, sávszélességét széles körben tudjuk szabályozni, figyelembe véve a ma elterjedt internethozzáférések tulajdonságait (pl. xDSL, kábelmodem). Kutatásaink során mind hardveres (IP telefonok), mind szoftveres megoldásokat (Skype) vizsgálunk, hogy eredményeink minél átfogóbb képet nyújthassanak a jelenleg elérhetõ technológiákról.

A 2006-os évben elvégzett fejlesztések során az IP alapú videó rendszerek minõségi nyomon követhetõségét vizsgáltuk. A minõségrontó hatások a hálózat különbözõ pontján jelentkeznek, így a felhasználói minõségérzet mérésére, illetve az IP alapú videó átviteli hálózatok kritikus szakaszainak felderítéséhez végponttól végpontig tartó monitorozási eljárásokra van szükség. A kutatás célja meghatározni azt a feltételrendszert és méréstechnikát, mely segítségével az IP hálózatok alkalmassá válhatnak olyan értéknövelt szolgáltatások nyújtására, mint a TV vagy igény szerinti videó.
A fejlesztés során áttekintettük az IP alapú, elsõ sorban DSL hozzáférésre alapuló videó kézbesítés lehetõségeit. Olyan mutatókat, mérõszámokat mutattunk be, melyek segítségével a videó minõségének alakulása a teljes hálózati szakaszon megfigyelhetõvé válik. Megoldásokat és mérési módszereket kerestünk a fejállomás, az IP gerinc és az elõfizetõhöz közeli hálózati szakasz mérésére is.