Eötvös Loránd Tudományegyetem
Természettudományi Kar
Vizualizációs Centrum
Magyar   |   English 
 
 


PROJEKTEK

Háromdimenziós vizualizáció

A Vizualizációs Centrumban olyan környezetet hoztunk létre, amely világszínvonalú grafikai fejlesztésekre és háromdimenziós (sztereo) megjelenítésre alkalmas. A rendszert egy 80 négyzetméter alapterületű vetítőteremben állítottuk fel, egy projektor-rendszerből, és egy, a vetítőket meghajtani képes számítógépből áll, amellyel FPGA technológia segítségével rekonfigurálható számítások is végezhetőek.
A berendezés két Christie Mirage S+2K aktív sztereó 3D projektorból áll, amelyek 1400x1050 (SXGA+) felbontással rendelkeznek, és nagy frissítési frekvenciára (114 Hz) képesek. A képalkotás 3 chipes DLP (Digital Light Processing) technológiára épül. A létrejövő kép 2500x1050 pixel felbontású, mérete 5x2.1 méter. A nézők „CrystalEyes 3” LCD szemüvegek segítségével minden szögből élvezhető háromdimenziós képet látnak. A kép és a szemüveg közötti szinkronizációt saját tervezésű infravörös tartományban sugárzó emitterek hozzák létre. Az egész megjelenítő rendszert egy Nvidia Quadro FX 4500 professzionális videokártya vezérli.
Kutatási irányok:3D
projektor (Christie S+2K)

  1. Fizikai szimulációk és rendering algoritmusok hardveres gyorsítása FPGA technológiával.
  2. GPU programozás, GPGPU alkalmazások.
  3. A felhasználó és 3D VR közötti interakciót segítő fejlesztések vizsgálata és megvalósítása.

 

Térinformatikai Projekt

A projekt fő célkitűzése képi információ mobil hálózaton történő gyors és jó minőségű továbbítása, melyet automatizált raszter-vektor konverzió segítségével szeretnénk megvalósítani. Emellett munkánkban a valós, nagyméretű térképi gráfokon történő optimális út- és gráfkereső algoritmusok kutatása, fejlesztése is fontos szerepet kap.
Napjainkban a helyfüggő szolgáltatások igen komoly jövő előtt állnak. Ezek a szolgáltatások megkönnyíthetik mindennapi életünket. Ezért a műholdas navigáció és a mobil eszközök a fő fejlesztési irányunk.
Az eredményeket kiemelten kliens-szerver alapú térinformatikai szoftverekben való alkalmazásra szánjuk - éppen ezért már a kutatási fázisban is szorosan együtt működünk a konzorciumban lévő térinformatikai céggel.

A PDA platform

Alkalmazásaink tesztelésére egy olyan hardverparkot hoztunk létre mely a lehető legalaposabban lefedi a jelenlegi piacot, a fejlesztés egy Acer N35, egy Fujitsu-Siemens Pocket LOOX N560 és egy HP Ipaq hw6915 PDA-n kezdődött meg (az eltérő eszközöknek köszönhetően már a fejlesztés közben többféle képernyőfelbontás, GPS chipset, slot-típus, processzor, és operációs rendszer került tesztelésre).
• Navigációs térkép-adatbázisok előkészítése, útvonalkeresés
Teszteltük a piacon már kapható navigációs szoftvereket, és ezek alapján meghatároztuk a rendszer struktúráját és funkcióit. Létrehoztunk egy ún. geometriai adatbázist, ami tartalmazza az útvonaltervezéshez szükséges információkat. Meghatároztuk, hogy milyen algoritmusok szükségesek a rendszer funkcióinak megvalósításához.
• Térkép-megjelenítés
Másik alapvető feladat a térképi generalizálás, mely során az összes térképi információ közül kiválasztásra kerül (például méretaránytól függően) az éppen megjeleníthető tartalom. A megjelenítés egy igazi kartográfiai feladat: meg kell találni az összhangot a vonalak, felületek, pontok és ezek színei, formái között.

A telefonok platformja

A közös térkép és címadatbázis alapra, illetve a PDA-s fejlesztéseknél kialakult technológiára építkezve olyan rendszerek fejlesztésébe fogtunk, amelyek az adott eszközök felhasználási területének megfelelően egyedi jellegű funkciókkal és szolgáltatásokkal rendelkeznek. Egy olyan kliens szoftvert kellett kifejleszteni, amely a rendkívül sokszínű mobiltelefon piacon készülék-függetlenségével megállja a helyét, de képes az alapvető navigációs feladatok támogatására.
Céljaink szerint létre fogunk hozni egy olyan programcsomagot, amely raszteres állományokban tárolt képek értelmezésére – és mellesleg vektorizálására - lesz képes. Elkészült az előfeldolgozó eljárásokat végző programcsomag, amely a digitális szűrésektől a szegmentálásig mindenféle eljárást tartalmaz. Elkészült továbbá egy olyan keretprogram, amely a különböző eljárások független futtatását is lehetővé teszi.
Jelenleg három alapmodulon dolgozunk. Az egyik a digitális szűrők arzenálját felvonultató filter modul, amely a raszteres állomány manipulálását végzi úgy, hogy a eredmény is raszteres marad. Az általunk használt legfontosabb képelőkészítő eljárások: Canny-féle éldetektor, rang szűrők, zaj és frekvencia szerinti szűrések, szín műveletek, szegmentáló eljárások, ill. speciális szűrési eljárások. A másik a vektorizáló modul, amely gépi logikákon alapuló, vagyis még semmiféle intelligenciát nem tartalmazó módon vektorizálja a képet, a kidolgozott eljárások gráfelméleti alapokra épülnek. A harmadik modul a képi tudás tárolását, manipulálását végzi.

Telekommunikációs tesztrendszerek fejlesztése

IP feletti szolgáltatások minőségének értékelése a mérhető hálózati paraméterek függvényében

A nemrég kiépített IP-laborban a T-Com együttműködésével folyó kutatásunk célja, hogy meghatározzuk, melyek azok a mérhető hálózati jellemzők, melyek befolyásolják egy-egy VoIP beszélgetés, illetve VoD adás minőségét, és meghatározzuk az ezek közötti összefüggéseket. Ennek érdekében egy olyan tesztkörnyezetet építettünk ki, melyben saját szoftverünk segítségével bármilyen valós hálózati körülmény modellezhető. Így a virtuális hálózatunk paramétereit, mint a csomagok késleltetését, annak ingadozását, a hálózati eszközök terheltségét, sávszélességét széles körben tudjuk szabályozni, figyelembe véve a ma elterjedt internethozzáférések tulajdonságait (pl. xDSL, kábelmodem). Kutatásaink során mind hardveres (IP telefonok), mind szoftveres megoldásokat (Skype) vizsgálunk, hogy eredményeink minél átfogóbb képet nyújthassanak a jelenleg elérhető technológiákról.

A 2006-os évben elvégzett fejlesztések során az IP alapú videó rendszerek minőségi nyomon követhetőségét vizsgáltuk. A minőségrontó hatások a hálózat különböző pontján jelentkeznek, így a felhasználói minőségérzet mérésére, illetve az IP alapú videó átviteli hálózatok kritikus szakaszainak felderítéséhez végponttól végpontig tartó monitorozási eljárásokra van szükség. A kutatás célja meghatározni azt a feltételrendszert és méréstechnikát, mely segítségével az IP hálózatok alkalmassá válhatnak olyan értéknövelt szolgáltatások nyújtására, mint a TV vagy igény szerinti videó.
A fejlesztés során áttekintettük az IP alapú, első sorban DSL hozzáférésre alapuló videó kézbesítés lehetőségeit. Olyan mutatókat, mérőszámokat mutattunk be, melyek segítségével a videó minőségének alakulása a teljes hálózati szakaszon megfigyelhetővé válik. Megoldásokat és mérési módszereket kerestünk a fejállomás, az IP gerinc és az előfizetőhöz közeli hálózati szakasz mérésére is.